De valahogy nem vagyok túl boldog. OK, végre van állásom, ma hívott a fejvadász, hogy megnyertem. Kereskedelmi asszisztens leszek egy helyi cégnél. A cég barátságos, a vezető is (több körön keresztül beszéltem vele), annyira nincs is vészes helyen - kocsival 10 perc lesz max. - , ráadásul nem multi, ami most nekem előnyös. Nem akarok ismét csak egy "szám" lenni a sok között. A fizetést még nem tudom. Én elmondtam a minimális igényemet, s nyilván nem én lettem volna a kiválasztott, ha nekik az nem felel meg. Kezdeni valószínűleg a jövő hét vége felé fogok, mert egy most még ott dolgozó helyére megyek. Szóval még nem vagyok ott 100%-osan.
De, s itt jön a de......... akik nagyon közelről ismernek (nem sokan vannak) azok tudják, hogy Pest mániás vagyok, s nagyon arrafelé irányultam volna. Nyilván nem könnyű, mert a család többi részének eszébe sincs váltani, változtatni. Persze megértem őket. Dorka most kezd a várva várt gimiben - egyértelmű, hogy az ő élete a legfontosabb, Csaba meg szereti a melóját, a munkahelyet elmondása alapján nem annyira, de az ebben az esetben másodlagos. Viszont abban egyeztünk meg, ha szeptemberig nincs állásom, akkor mehetek. Kicsit kipróbálni, hogy a valóság is olyan, mint ahogy azt én elképzeltem/elképzelem. Tudom a többség utálja a fővárost mert koszos, büdös, sokan vannak. Én viszont pont ezt szeretem, hogy sokan vannak, hogy annyi lehetőség van. Nyilván így most egy álom összetört, de lesz ez még jobb is. Általában el szoktam érni amit akarok.... :o) A lényeg, hogy most anyagilag kicsit megint feltornázom magam, aztán majd meglátjuk hogy alakulnak a dolgaim/dolgaink.
Most különben is inkább azzal foglalkozom, hogy anya minél hamarabb hazakerüljön a kórházból (nem bírja ezt a folyamatos hőmérséklet ingadozást a szíve.... így ilyenkor rendszerint a sürgősségin kötünk ki), s visszatérjen egy kicsit minden a régi kerékvágásba.
Ez a bejegyzés most nem mindenkinek lesz szimpi, de ez is én vagyok.....
Ez most egy ilyen kitárulkozós, nem is, inkább megnyílós vallomás volt a la Gyöngyi.
VálaszTörlésKell ilyen is, mert ettől lesz színesebb a mű. :)
Már én is gondoltam rá, hogy írok egyet az érzéseimről, de aztán maradtam az elbeszélő stílusnál. DDD
Az élet meg csupa megalkuvás Kedves-hogy egy közhellyel is tarkítsam a cuccost. DDD
S még nem is írtam ki mindent magamból. De nem is fogok, mert az már tényleg nem blogtéma... :o)
VálaszTörlésHát én meg csak bizakodok szép csendben, hogy minden jól alakul az életetekben. Tényleg munka mikor is kezdődik? Azért majd számolj be róla, hogy milyen.
VálaszTörlés