Már megint mozgalmas hetem van, pedig még csak szerdánál járunk. Ma kellett "ellenőrzésre" mennem a munkaügyi központba. Komolyan mondom ez a hivatal egy vicc. Bár inkább sírni kellene rajta.... 3/4 11-re volt időpontom, s amikor odaértem az én ügyintézőm bőszen telefonált valami nagyon fontos magánjellegű témáról. Olyannyira, hogy 10 perc után a kolléganője megunta, s inkább behívott magához, hogy majd ő intézi a papírmunkát. Ami ugye abból állt, hogy kb. 5 percen keresztül mindenféle ikonokra kattintgatott a gépén, majd unottan egy szót hozzám nem szólva beírta a következő látogatásom időpontját (09.14), s visszaadta a könyvecskémet. Én naívan megkérdeztem, hogy ennyi??? Jó-jó, azt nem vártam tőle, hogy érdeklődjék az én és családom kedély- és egészségügyi állapota felől, de wazze azt legalább megnézhette volna, hogy van-e valamilyen szóba jöhető állás, netán képzés nekem. Esetlegesen érdeklődhetett volna a felől, hogy voltam e interjúkon (igen voltam többön is), s van-e valamilyen kilátásom. Már csak azért is, mert amikor az ember regisztráltatja magát e nemes hivatalnál aláíratnak vele egy együttműködési szerződést vagy mit, hogy folyamatosan nyilvántartást vezet a megpályázott állásokról, s hogy a hivatal is folyamatosan tájékoztaja a lehetőségekről. Ennek ellenére még azt is a helyi tv műsorából tudtam meg - késve persze - , hogy az elmúlt hónapban nagyszabású állásbörze volt a kirendeltségen... No comment....
Ma egy fejvadász cégnél is voltam állásinterjún. Nagyon szimpatikusak voltak az ügyintéző lányok, látszott rajtuk, hogy tényleg komolyan veszik a beadott önéletrajzok alapján a delikvensek lecsekkolását. A hely ahova keresik a leendő kolleginát - bár sokat nyilván előzetesben nem mondhattak róla - első körben szimpatikus. Szóval ismét egy pozitív élményt az álláskereséssel kapcsolatban.
A héten a városunkban van a Csiperó Fesztivál. Nem tudom hallott-e már róla közületek valaki is bármit ez egy nemzetközi gyermektalálkozó, ami közel 20 éves múltra tekint vissza. Minden második évben megszállják a gyerkőcök Koreától Angliáig a várost, s egy hétig övék a város kulcsa. Rengeteg rendezvény van ennek folyamodványaként a főterünkön. Szombat este pl. a Dzsungel Könyve c. darabot láthattuk, ma pedig japán dobos együttes lép fel. Szóval nagy vigasság van most minálunk. Akit érdekel itt olvashat róla: http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/a-gyermekek-fovarosa-lett-kecskemet-314934
vagy akár itt is: http://www.csipero.hu/nyito/index.php
Holnap temetésre megyünk.... Csabának elhunyt egy kollégája, 42 éves volt. Márciusban még együtt túráztunk vele és a családjával is, most meg utolsó útjára kísérjük. Közeli kapcsolatban nem voltunk (bár egy időben, s egy helyen voltunk anno nászúton, a gyerekeink közel egy idősek), de azért az ember megrendül, ha ilyen fiatalon megy el valaki. Ráadásul egy szemét betegség miatt (rák), ami ellen nem tehetsz sokszor még akkor sem semmit, ha egyébként egészségesen élsz. Ilyenkor azért mindig kétségeim támadnak (ezért is vagyok alapvetően ateista), hogy vajon van-e valaki odafent? S ha igen, hogy lehet az, hogy valaki ilyen fiatalon hal meg, úgy hogy maga után 3 kiskorú gyereket hagy?? Nem akarom ezzel senkinek a vallási meggyőződését megbántani, de ezek s még sok más kérdés motoszkál bennem ilyenkor. De ha kifejteném igen hosszúra nyúlna ez a bejegyzésem is....
Úgyhogy mára ennyi legyen elég.
2010. július 7., szerda
2010. július 3., szombat
Öregszem???
Ősz hajszálat találtam, pontosabban a barátnőm vette észre. Ülünk a kertjükben, esszük a jól megérdemelt ribizlis sütinket, elemezzük az élet dolgait, s akkor.... ott egy ősz hajszál!!!!! Az nem lehet, az szőke, tutira..... de mégis. Még a fehér nadrágom színéhez is hozzámértem - mert ugye azonnal kitéptem. S tényleg. A mindenit, nekem még nem lehet ősz hajszálam, még fiatal vagyok, s ráadásul nő! Ha pasi lennék, az más. Az ősz pasik jók, van bennük valami szexi. S különben is Csaba is őszül - mondjuk mellettem, nem is csoda. Bár szerinte Ő inkább szőkül. Ráhagyom.... had' örüljön. :o)
Mindenesetre nem rohanok még a fodrászhoz hajat festetni, hátha csak valami tévedés volt a természet részéről. Szóval nem, mégsem öregszem, így döntöttem. :o)
Különben is most a következő hetekben egy csomó izgalmas dolog vár rám. Először is szombaton túra a Pilisben. A társaság adott, az idő is, már csak a térdemnek kell bírnia. Utána irány a Balcsi, Csabának ált. iskolai osztálytalálkozója lesz Füreden. S ha már anya volt olyan aranyos, s megdobott egy kis pénzzel, hogy nyaraljuk, mindjárt 4 napra megyünk. A szállást már le is foglaltuk. Az utána következő héten pedig a Magas Tátra. Nagyon klassz programot állított össze a túravezető a 4 napra. Lesz benne bőven túrázás, csillagvizsgáló látogatás, Krakkói városnézés. Tartalmas kis út lesz az biztos.
Beindult a nyár!
Mindenesetre nem rohanok még a fodrászhoz hajat festetni, hátha csak valami tévedés volt a természet részéről. Szóval nem, mégsem öregszem, így döntöttem. :o)
Különben is most a következő hetekben egy csomó izgalmas dolog vár rám. Először is szombaton túra a Pilisben. A társaság adott, az idő is, már csak a térdemnek kell bírnia. Utána irány a Balcsi, Csabának ált. iskolai osztálytalálkozója lesz Füreden. S ha már anya volt olyan aranyos, s megdobott egy kis pénzzel, hogy nyaraljuk, mindjárt 4 napra megyünk. A szállást már le is foglaltuk. Az utána következő héten pedig a Magas Tátra. Nagyon klassz programot állított össze a túravezető a 4 napra. Lesz benne bőven túrázás, csillagvizsgáló látogatás, Krakkói városnézés. Tartalmas kis út lesz az biztos.
Beindult a nyár!
2010. június 23., szerda
A hüllő hátsója alatt.......
Előre szólok, hogy rossz hangulatú és unalmas bejegyzés lesz, szóval aki egyébként is a béka s....e alatt van bele se kezdjen.
Totál el vagyok keseredve, de tényleg. Régen voltam már ilyen rossz állapotban lelkileg. S nagyon nem is tudok ellene tenni. Kezdődik azzal, hogy hiába vagyok állítólag okos (az IQ-m egy most készült felvételi teszt alapján 122), meg két nyelvvizsgával rendelkező és 18 éves korom óta dolgozó ember - azaz elég nagy munkatapasztalatom van, egyszerűen nem találok állást. Pontosabban találnék, csak nem kellek. A legtöbb helyen sajnos túlképzett vagyok, máshol meg hiányzik a diploma. A fene se tudja már, hogy most akkor mi a jó. Ez még nem is lenne akkora gond, mert ugye novemberig jár a támogatás (50 ezer havonta muhaha), de már ott tartok, hogy most már akár szalag mellé 3 műszakba is, csak had' dolgozzam már!!!!!!! Merthogy időközben iszonyúan emelkedik a kocsim törlesztőrészlete. Alapból ugye havonta 33 ezret csengetek be, de tegnap majdnem szívgörcsöt kaptam, amikor megérkezett a negyedéves kamatkülönbözet, ami közel 27 ezer forint. Fogalmam sincs, hogy miből fizetem be. Nyilván most volt egy csomó kiadásunk azzal, hogy Dorkát felvették a gimibe (gólyatábor, ma a beiratkozásnál is legomboltak tőlem 5 ezret, stb.), de ugye az ember a gyerekéért mindent megtesz, ha kell hónapokig zsíros kenyéren él, hisz ő most indul az életbe, most alapozza meg a jövőjét. Már javasoltam apának, hogy akkor mondjuk le a nyaralásunkat a Magas Tátrában, csak ugye akkor az a pénz is úszik, ráadásul neki meg nagyon-nagyon kell a pihenés, hisz most helyettünk/értünk is melózik ezerrel. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a lakáshitelünk forint alapú, s 2012-ben lejár (a kocsi hitel is 2011-ben), de akkor is.... A nemlétező férfi-nemiszervem is ki van már azzal, hogy 38 évesen nem tudok havonta még 5 ezret sem félretenni, nem tudunk egy hónapot úgy lezárni, hogy a bankszámláink pozitívban lennének. S akkor még Csaba az átlagoz képest jól is keres.
Egyszerűen már nem tudok min spórolni, kozmetikus, fodrász, ne adj Isten pedikűr már luxus. S tudom örülnöm kellene, hogy jó házasságban élek, a bank még nem viszi se a lakásunkat, se a kocsinkat, egészségesek vagyunk, s nem mosta el a víz a házunkat, mint most sok embernek. De sajnos ez engem egy cseppet sem vigasztal, erre még se tejet, se kenyeret nem adnak a közértben..... Ja és csak egy gyerekünk van. Bár sokak szerint ez a luxus, mert 3 gyerekre már elég sok támogatás jár. (Nade ez egy másik téma, erről is tudnék írni...)
S az egészben az a szomorú, hogy nem is látok esélyt arra, hogy majd valaha jobb lesz (o.k., ott van Csaba öröksége, de nyilván annak nagyrésze értelemszerűen Dorka egyetemére lesz félretéve, s ráadásul ebben a gazdasági helyzetben a kutya nem akar lakást venni...). Az utóbbi időben nagyon sokat beszélgetünk mi is (a többi barátunkhoz hasonlóan), hogy nagyon gyorsan el kellene ebből az országból húzni. Lehetek én akármilyen hazaszerető, anyanyelvszerető állampolgár abba soha nem nyugszom bele, hogy szegény legyek - elég volt gyerekkoromban a megszorításokból. S amíg a Lajtán túl egy takarító vagy kézilány is keres annyit, hogy félre tudjon rakni belőle, addig bizony ez az elköltözünk dolog ott fog motoszkálni a kis agyamban. Nyilván most nem léphetünk, de ha nem változik a helyzet néhány évben belül tetszik, nem tetszik muszáj lesz.
Hálás vagyok ugyanakkor, hogy Csaba tartja bennem a lelket, minden este azzal fekszünk le, hogy minden rendben lesz, de elfáradtam, nagyon. ELÉG VOLT! Élni szeretnék, nem luxusban, csak normális körülmények között. Szeretnék néha moziba, színházba menni, néha beülni egy étterembe, a barátaimmal együtt tölteni hétvégéket úgy, hogy csak kicsit számítson, hogy mennyibe is kerül. S nem akarok adót sem csalni, nagyon szívesen befizetem a számláimat, a dézsmát az adóhivatalba, de mellette tudjak félre tenni. Egyszerűen, becsületesen és nyugodtan szeretnék élni!
Bocs attól aki mégis végigolvasta, hogy keseregtem, de ki kellett írnom magamból....
Totál el vagyok keseredve, de tényleg. Régen voltam már ilyen rossz állapotban lelkileg. S nagyon nem is tudok ellene tenni. Kezdődik azzal, hogy hiába vagyok állítólag okos (az IQ-m egy most készült felvételi teszt alapján 122), meg két nyelvvizsgával rendelkező és 18 éves korom óta dolgozó ember - azaz elég nagy munkatapasztalatom van, egyszerűen nem találok állást. Pontosabban találnék, csak nem kellek. A legtöbb helyen sajnos túlképzett vagyok, máshol meg hiányzik a diploma. A fene se tudja már, hogy most akkor mi a jó. Ez még nem is lenne akkora gond, mert ugye novemberig jár a támogatás (50 ezer havonta muhaha), de már ott tartok, hogy most már akár szalag mellé 3 műszakba is, csak had' dolgozzam már!!!!!!! Merthogy időközben iszonyúan emelkedik a kocsim törlesztőrészlete. Alapból ugye havonta 33 ezret csengetek be, de tegnap majdnem szívgörcsöt kaptam, amikor megérkezett a negyedéves kamatkülönbözet, ami közel 27 ezer forint. Fogalmam sincs, hogy miből fizetem be. Nyilván most volt egy csomó kiadásunk azzal, hogy Dorkát felvették a gimibe (gólyatábor, ma a beiratkozásnál is legomboltak tőlem 5 ezret, stb.), de ugye az ember a gyerekéért mindent megtesz, ha kell hónapokig zsíros kenyéren él, hisz ő most indul az életbe, most alapozza meg a jövőjét. Már javasoltam apának, hogy akkor mondjuk le a nyaralásunkat a Magas Tátrában, csak ugye akkor az a pénz is úszik, ráadásul neki meg nagyon-nagyon kell a pihenés, hisz most helyettünk/értünk is melózik ezerrel. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a lakáshitelünk forint alapú, s 2012-ben lejár (a kocsi hitel is 2011-ben), de akkor is.... A nemlétező férfi-nemiszervem is ki van már azzal, hogy 38 évesen nem tudok havonta még 5 ezret sem félretenni, nem tudunk egy hónapot úgy lezárni, hogy a bankszámláink pozitívban lennének. S akkor még Csaba az átlagoz képest jól is keres.
Egyszerűen már nem tudok min spórolni, kozmetikus, fodrász, ne adj Isten pedikűr már luxus. S tudom örülnöm kellene, hogy jó házasságban élek, a bank még nem viszi se a lakásunkat, se a kocsinkat, egészségesek vagyunk, s nem mosta el a víz a házunkat, mint most sok embernek. De sajnos ez engem egy cseppet sem vigasztal, erre még se tejet, se kenyeret nem adnak a közértben..... Ja és csak egy gyerekünk van. Bár sokak szerint ez a luxus, mert 3 gyerekre már elég sok támogatás jár. (Nade ez egy másik téma, erről is tudnék írni...)
S az egészben az a szomorú, hogy nem is látok esélyt arra, hogy majd valaha jobb lesz (o.k., ott van Csaba öröksége, de nyilván annak nagyrésze értelemszerűen Dorka egyetemére lesz félretéve, s ráadásul ebben a gazdasági helyzetben a kutya nem akar lakást venni...). Az utóbbi időben nagyon sokat beszélgetünk mi is (a többi barátunkhoz hasonlóan), hogy nagyon gyorsan el kellene ebből az országból húzni. Lehetek én akármilyen hazaszerető, anyanyelvszerető állampolgár abba soha nem nyugszom bele, hogy szegény legyek - elég volt gyerekkoromban a megszorításokból. S amíg a Lajtán túl egy takarító vagy kézilány is keres annyit, hogy félre tudjon rakni belőle, addig bizony ez az elköltözünk dolog ott fog motoszkálni a kis agyamban. Nyilván most nem léphetünk, de ha nem változik a helyzet néhány évben belül tetszik, nem tetszik muszáj lesz.
Hálás vagyok ugyanakkor, hogy Csaba tartja bennem a lelket, minden este azzal fekszünk le, hogy minden rendben lesz, de elfáradtam, nagyon. ELÉG VOLT! Élni szeretnék, nem luxusban, csak normális körülmények között. Szeretnék néha moziba, színházba menni, néha beülni egy étterembe, a barátaimmal együtt tölteni hétvégéket úgy, hogy csak kicsit számítson, hogy mennyibe is kerül. S nem akarok adót sem csalni, nagyon szívesen befizetem a számláimat, a dézsmát az adóhivatalba, de mellette tudjak félre tenni. Egyszerűen, becsületesen és nyugodtan szeretnék élni!
Bocs attól aki mégis végigolvasta, hogy keseregtem, de ki kellett írnom magamból....
2010. június 16., szerda
468/2=150
Tudok ám, számolni (még akkor is, ha csak kettessel mentem át az érettségin matekból anno), úgyhogy nem ér kritizálni az egyenlet megoldását... :o) A lényeg, hogy tegnap Winneren az 1K-s freen 468-an indultunk, s sikerült a második helyet behúznom, így 150 dodót kaszálnom. Nagy játék volt, s elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyon jó voltam! A végén AK-val mentem 99 ellen, ha ott azt bejön, tuti megnyerem a versenyt. De így se rossz. Sőt.... Életem első ekkora nyereménye egy összegben. Eddig egy verseny alatt 40-et sikerült csak összelapátolnom. Úgyhogy ez most újabb kihívásra ösztönöz... ;o) Szép kis nap zárás volt, hajnali 1/2 2-kor. Reggel 9-re meg állásinterjúra mentem.... még jó, hogy ismerőshöz, s nem kellett eladnom magam, meg a szakmai múltamat.
A csatolt képen természetesen Csaba nickje látszik, merthogy álnéven így garázdálkodom, míg ő a délutános műszakban melózik.
A csatolt képen természetesen Csaba nickje látszik, merthogy álnéven így garázdálkodom, míg ő a délutános műszakban melózik.
2010. június 15., kedd
Tizennégy....
Ennyi év telt el azóta, mióta hivatalosan is úgy döntöttünk, hogy együtt akarjuk leélni az életünket. Igaz előtte már 4 évig "nyűttük" egymást, sőt ha pontos akarok lenni, akkor még egy évet hozzá kell tennem, amikor nekem még annyira nem akaródzott Csabával együtt járni. :o) Szóval ha jól számolok az összesen 19 év(!) Gyorsan elszaladt ez a sok év. Voltak nehéz időszakaink, de 90%-ban azt hiszem csak jó éveink. Sok nehézségen, de ugyanakkor rengeteg jó dolgon keresztül mentünk már. Nyilván a legjobb "dolog" Dorka. :o) Büszke vagyok magunkra, hogy együtt vagyunk, hogy soha nem adtuk fel. Sajnos az ismerőseink között nagyon sok az elvált, a magányos, a rossz házasságban vagy kapcsolatban élő emberke. Ahogy látom sokszor nem tudják a problémáikat (s néha az örömeiket sem) megbeszélni, értékelni az apróságokat, örülni akár annak is, hogy este egymás mellett alszanak el, s reggel egymás mellett ébrednek. Személy szerint örülök, hogy tök jó fej férjem van, nem is cserélném el senkivel. Nem mintha én bárkinek is kellenék.... ;o)
Szóval Csaba, köszönöm a sok együtt töltött évet (még nagyon sokat szeretnék veled), köszönöm a türelmet, hogy elviseled a rossz napjaimat, a nyűgjeimet, s akármi is történjen együtt minden sikerülni fog! :o)
Szóval Csaba, köszönöm a sok együtt töltött évet (még nagyon sokat szeretnék veled), köszönöm a türelmet, hogy elviseled a rossz napjaimat, a nyűgjeimet, s akármi is történjen együtt minden sikerülni fog! :o)
2010. június 11., péntek
Zsúfolt hét.....
Hozzászoktam már hogy minden nyugodtan folyik itthon a maga kis medrében, s nagyjából én osztom be az időmet. Ez a hét azonban egy kicsit túlzsúfoltra sikerült. Kezdődött azzal, hogy vasárnap kora este csörög a telefon. Digi TV-től ügyintéző, hogy akkor ők hétfőn 9 és 13 között jönnének kábelt szerelni. Hurrá!! Csaba délelőttös a kábel pedig a beépített szekrényben, illetve a nagy gardrób mögött található. Először agyaltunk, hogy akkor most tologassuk a szekrényeket vagy ne, s arra jutottunk, hogy majd megoldják. De aztán Csaba mégiscsak hazajött a műszakból, s délelőtt előszobaszekrény kipakol, gardrób elhúz.... Szerelők meg csak nem jönnek.... Végül aztán 11 órakor (miután bátorkodtunk felhívni őket) megjelentek. A művelet elvégzése kb. negyed órát vett igénybe. Az egyik pasi elég tuskó volt, simán leült a koszos nadrágjában kérdezés nélkül az ülőgarnitúrára, úgy vette a kezébe a TV távirányítóját, mintha otthon lenne. Szerintem ha van ideje még a lábát is felteszi az asztalra. De a lényeg, csatornák beállítva (sajnos egy csomó kedvenc hiányában), net kétszer gyorsabb mint ezelőtt, s a havi díj fele annyi, mint eddig volt. :o)
Időközben elkezdődött a házunkban a fűtéskorszerűsítés. Ez 60 lakás révén egy heti fúrást-faragást jelent. Hozzánk (6-7-8 emelet) szerdán érkeztek a melósok. S már megint szekrényt kellett pakolnunk, csak most a másik falon. Előtte azért a műszakvezetőt felinvitáltuk, hogy tuti szét kell-e szednünk a polcrendszert???? Sajna muszáj volt. Szóval kedd este ismét barkácsoltunk. Szerda reggel aztán 8 órakor már jöttek is csapatostól. Kb. 6-an voltak egyszerre a lakásban, s már fűrészelték is a csöveket. Szerencsére a szomszédból vitték az áramot, így a magas áramszámlát megússzuk. Aztán eszembe jutott a szomszéd bácsival beszélgetve, hogy itt a nagy lehetőség, hogy egyszer az életben alaposan kimossam a radiátort. Némi mosolygás árán elértem, hogy visszahelyezés előtt had' tusoljam már ki a kádban azokat. Így közel 30 év után alapos fürdésen vettek részt :o) A munkával kb. másfél óra alatt végeztek, s még nagy koszt sem csináltak. Igaz a a hegesztő pisztolyból kijövő szikrának csak sikerült egy helyen a parkettát kiégetni, de annyira nem vészes. S persze a jövő héten mázolnunk kell a csöveket is. Unatkozni nem fogunk.
Ja egyébként nagyon bátrak voltak az emberek.... mindenféle védőfelszerelés nélkül fűrészeltek, menetet vágtak és hegesztettek. Csodálom, hogy nincs még köztük néhány félszemű.....
Délután még nyomáspróba, amin személyesen nem vettünk részt (csak lélekben), merthogy Dorka új sulijában szülői 1/2 4-kor. Díszterem zsúfolásig szülőkkel, gyerekekkel. Igazgató tájékoztat. Nagyon szimpi egyébként ő is meg a suli is, nem véletlenül irányítottuk ide Dorkát. 34-en lesznek egy osztályban, ami a mostani 18 fős létszámhoz képest furcsa lesz. Ja és pasi lesz az osztályfőnökük. Persze a lányok mindjárt elkezdtek nyavajogni, hogy jajjjjj.... Az indulás egy vagyon lesz (gólyatábor, könyvek, egyenruha, stb.), de megéri. Egyrészt megússzuk a nyolcadikos ballagást, másrészt ha jól teljesít 6 évig semmi gondunk nem lesz ilyen téren :o)
Csütörtök reggel meg irány Pest. Állásinterjú. Szokásunkhoz híven Csaba elkísért. Nem mintha nem tudnék felmenni, de ilyenkor azért a zabszem ott van rendesen, s nagyon nagy biztonságot és magabiztosságot ad, hogy mellettem van. IQ és EQ teszt. Háááát az IQ tesztben a matekos feladatokat úgy hagytam ki, hogy öröm volt nézni. Illetve egy picit csaltam, merthogy a mellettem ülő pasiról lepuskáztam, amit csak tudtam (elég gyorsan végzett a matekfeladatokkal, nyilván gyorsabban számolt fejben, mint én). A cég szimpatikus, a munkakör is, meg a fizetés is. Első pozitív élményem amióta interjúkra járok. Már csak be kellene kerülni.
Nos kb. ennyi volt a hét, aminek ugye még korán sincs vége, hisz Dorka épp ma 13 éves :o)))) Hihetetlen hogy szalad az idő. Szülinapjára akitől tudott pénz kért, s holnap megint Pest, merthogy Ő az Arénában akar vásárolgatni. Vasárnap meg természetesen ünnepi ebéd tortával, s mindenféle finomsággal.
Ja és a játék.... a héten alig játszottam, illetve az OPHU freen 41-ből második lettem amivel 22,5 -öt kaszáltam. Na majd a jövőhéten nekiesek, mert kell a lé.... :o)))
Jó kis unalmas bejegyzés lett, de nem kötelező végigolvasni.... :o)
Időközben elkezdődött a házunkban a fűtéskorszerűsítés. Ez 60 lakás révén egy heti fúrást-faragást jelent. Hozzánk (6-7-8 emelet) szerdán érkeztek a melósok. S már megint szekrényt kellett pakolnunk, csak most a másik falon. Előtte azért a műszakvezetőt felinvitáltuk, hogy tuti szét kell-e szednünk a polcrendszert???? Sajna muszáj volt. Szóval kedd este ismét barkácsoltunk. Szerda reggel aztán 8 órakor már jöttek is csapatostól. Kb. 6-an voltak egyszerre a lakásban, s már fűrészelték is a csöveket. Szerencsére a szomszédból vitték az áramot, így a magas áramszámlát megússzuk. Aztán eszembe jutott a szomszéd bácsival beszélgetve, hogy itt a nagy lehetőség, hogy egyszer az életben alaposan kimossam a radiátort. Némi mosolygás árán elértem, hogy visszahelyezés előtt had' tusoljam már ki a kádban azokat. Így közel 30 év után alapos fürdésen vettek részt :o) A munkával kb. másfél óra alatt végeztek, s még nagy koszt sem csináltak. Igaz a a hegesztő pisztolyból kijövő szikrának csak sikerült egy helyen a parkettát kiégetni, de annyira nem vészes. S persze a jövő héten mázolnunk kell a csöveket is. Unatkozni nem fogunk.
Ja egyébként nagyon bátrak voltak az emberek.... mindenféle védőfelszerelés nélkül fűrészeltek, menetet vágtak és hegesztettek. Csodálom, hogy nincs még köztük néhány félszemű.....
Délután még nyomáspróba, amin személyesen nem vettünk részt (csak lélekben), merthogy Dorka új sulijában szülői 1/2 4-kor. Díszterem zsúfolásig szülőkkel, gyerekekkel. Igazgató tájékoztat. Nagyon szimpi egyébként ő is meg a suli is, nem véletlenül irányítottuk ide Dorkát. 34-en lesznek egy osztályban, ami a mostani 18 fős létszámhoz képest furcsa lesz. Ja és pasi lesz az osztályfőnökük. Persze a lányok mindjárt elkezdtek nyavajogni, hogy jajjjjj.... Az indulás egy vagyon lesz (gólyatábor, könyvek, egyenruha, stb.), de megéri. Egyrészt megússzuk a nyolcadikos ballagást, másrészt ha jól teljesít 6 évig semmi gondunk nem lesz ilyen téren :o)
Csütörtök reggel meg irány Pest. Állásinterjú. Szokásunkhoz híven Csaba elkísért. Nem mintha nem tudnék felmenni, de ilyenkor azért a zabszem ott van rendesen, s nagyon nagy biztonságot és magabiztosságot ad, hogy mellettem van. IQ és EQ teszt. Háááát az IQ tesztben a matekos feladatokat úgy hagytam ki, hogy öröm volt nézni. Illetve egy picit csaltam, merthogy a mellettem ülő pasiról lepuskáztam, amit csak tudtam (elég gyorsan végzett a matekfeladatokkal, nyilván gyorsabban számolt fejben, mint én). A cég szimpatikus, a munkakör is, meg a fizetés is. Első pozitív élményem amióta interjúkra járok. Már csak be kellene kerülni.
Nos kb. ennyi volt a hét, aminek ugye még korán sincs vége, hisz Dorka épp ma 13 éves :o)))) Hihetetlen hogy szalad az idő. Szülinapjára akitől tudott pénz kért, s holnap megint Pest, merthogy Ő az Arénában akar vásárolgatni. Vasárnap meg természetesen ünnepi ebéd tortával, s mindenféle finomsággal.
Ja és a játék.... a héten alig játszottam, illetve az OPHU freen 41-ből második lettem amivel 22,5 -öt kaszáltam. Na majd a jövőhéten nekiesek, mert kell a lé.... :o)))
Jó kis unalmas bejegyzés lett, de nem kötelező végigolvasni.... :o)
2010. június 2., szerda
Budapest, szex és New York
Még mielőtt bárki e három szóból rossz sorrendben párosítana valamit össze, a filmről lesz szó.
Megköveztek vagy sem, én szeretem ezt a négy nőt. Na nem úgy.... (persze a mai világban már ez sem lenne meglepő) csak magát a történetet, a könnyedséget, a ruhákat, s persze a témákat amik néha nem is olyan könnyedek.
Magát a tv sorozatot már rongyosra néztem az összes ismétléssel együtt. S túl vagyok a mozifilm első részén is - ami természetesen DVD-n is megtalálható itthon. Most pedig itt az újabb rész. Kedvenc és egyben egyetlen Barátnőmmel (igen, így nagybetűvel!!) a mai napot szúrtuk ki egy jó kis mozizásra. Mivel neki csak a délelőtti órák felelnek meg, a mi városunkban meg ilyen időtájban nem igazán vetítik az ilyen filmeket a multiban, irány Pest. Hozzájuk egyébként is közelebb van, mint hozzánk. Ha ügyesek vagyunk a házuktól 11 perc a rekordunk a "Soroksáriig". :o) S még nincs is drága fotó rólunk..... legalábbis nem jött az sms, hogy osztoznunk kellene a büntin ;o)
Szóval kaja és kóla betárazva, irány a kényelmes karosszék az Aréna mozijában. Matiné előadás révén túl sokan nem voltunk, így baromi kényelmesen "feküdtünk" a fotelban. A történetet nem részletezem a lényeg, hogy a 4 szingliből már csak Samanta él "magányosan", akit Abu Dhabi-ba invitálnak, s természetesen a barátnők együtt utaznak. Háááát mit mondjak 1-2 hétig elviselném azt a környezetet, luxust amiben részük volt. Na és a pasik.....huhhhhh. Egy különösen bejött - a dán építész....csak tudnám kire emlékeztet???
Egyszóval egy laza kis film volt, ami arra tökéletes, hogy kikapcsolódjunk, jókat mulassunk a poénokon - mert volt benne bőven. Beszélgettünk róla, hogy a négy csajszi közül melyik is, amelyik valamiért közelebb áll hozzánk, de arra jutottunk, hogy mindegyikőjüknek van olyan tulajdonsága, ami tetszik, s esetleg bennünk is megvan. Pasiknak nem biztos hogy ajánlanám megnézésre - bár egy-kettőnek nem ártana.
S ha már luxusról esett szó, megemlíteném a heti nyereményeimet is. Pontosabban már több mint egy hete nagyon jól megy a játék. Gyakorlatilag minden második nap ITM-ben vagyok, s a héten így +20 a bevételem. Remélem a szerencse (ami már egy hónapja felfelé ívelőben van), nem fordul meg. Bár miért is fordulna??? :o)
Főleg mert most a hónap végére kellene egy kis plusz, ugyanis bulizni készülünk barátnémmal, már csak a kimenőnket kell elintézni...
Megköveztek vagy sem, én szeretem ezt a négy nőt. Na nem úgy.... (persze a mai világban már ez sem lenne meglepő) csak magát a történetet, a könnyedséget, a ruhákat, s persze a témákat amik néha nem is olyan könnyedek.
Magát a tv sorozatot már rongyosra néztem az összes ismétléssel együtt. S túl vagyok a mozifilm első részén is - ami természetesen DVD-n is megtalálható itthon. Most pedig itt az újabb rész. Kedvenc és egyben egyetlen Barátnőmmel (igen, így nagybetűvel!!) a mai napot szúrtuk ki egy jó kis mozizásra. Mivel neki csak a délelőtti órák felelnek meg, a mi városunkban meg ilyen időtájban nem igazán vetítik az ilyen filmeket a multiban, irány Pest. Hozzájuk egyébként is közelebb van, mint hozzánk. Ha ügyesek vagyunk a házuktól 11 perc a rekordunk a "Soroksáriig". :o) S még nincs is drága fotó rólunk..... legalábbis nem jött az sms, hogy osztoznunk kellene a büntin ;o)
Szóval kaja és kóla betárazva, irány a kényelmes karosszék az Aréna mozijában. Matiné előadás révén túl sokan nem voltunk, így baromi kényelmesen "feküdtünk" a fotelban. A történetet nem részletezem a lényeg, hogy a 4 szingliből már csak Samanta él "magányosan", akit Abu Dhabi-ba invitálnak, s természetesen a barátnők együtt utaznak. Háááát mit mondjak 1-2 hétig elviselném azt a környezetet, luxust amiben részük volt. Na és a pasik.....huhhhhh. Egy különösen bejött - a dán építész....csak tudnám kire emlékeztet???
Egyszóval egy laza kis film volt, ami arra tökéletes, hogy kikapcsolódjunk, jókat mulassunk a poénokon - mert volt benne bőven. Beszélgettünk róla, hogy a négy csajszi közül melyik is, amelyik valamiért közelebb áll hozzánk, de arra jutottunk, hogy mindegyikőjüknek van olyan tulajdonsága, ami tetszik, s esetleg bennünk is megvan. Pasiknak nem biztos hogy ajánlanám megnézésre - bár egy-kettőnek nem ártana.
S ha már luxusról esett szó, megemlíteném a heti nyereményeimet is. Pontosabban már több mint egy hete nagyon jól megy a játék. Gyakorlatilag minden második nap ITM-ben vagyok, s a héten így +20 a bevételem. Remélem a szerencse (ami már egy hónapja felfelé ívelőben van), nem fordul meg. Bár miért is fordulna??? :o)
Főleg mert most a hónap végére kellene egy kis plusz, ugyanis bulizni készülünk barátnémmal, már csak a kimenőnket kell elintézni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)