Lánybuli helyett mozi

Több mint fél éve tervezzük már barátnőmmel, hogy kimaradunk egy hosszú estére/éjszakára otthonról, de valahogy soha nem akar összejönni. Mindig úgy alakul, hogy vagy egyikünk vagy másikunk nem ér rá a megbeszélt időpontban. Na nem azért mintha nem akarnánk, hogy ráérjünk, csak az élet (férj, gyerek, stb.) valahogy mindig közbeszól. A hét elején viszont úgy döntöttünk, hogy szombat este mozi, utána bulizni megyünk, mert muszáj kimozdulnunk. Nos a dolog csak félig jött össze. A bulizós, kimaradós estéből végül csak mozi lett. Azt viszont mindenképp nyélbe ütöttük, hisz időközben Brigi barátnőnk szakított a pasijával, s ilyenkor bizony menni kell, nehogy a végén még eleméssze magát :o))) Moziünnep révén hárman mozijegyestől, kajástól megúsztuk 4000 Ft-ból a kiruccanás ezen részét. Meghívtam a lányokat, mert előző cégem jóvoltából maradt még kultúra utalványom, amit novemberig el kell költenem. A Hétmérföldes szerelem című film lett a kiválasztott. Ez olyan "nemkellrajtagondolkozniszőkenős-csajos-szerelmesfilm, ami arra jó, hogy kicsit kikapcsoljunk. Egyébként egész jó kis poénok voltak benne, üdítő szórakozás volt. Utána persze muszáj volt kicsit plázáznunk, meg kávéznunk. Barátnőmmel sikerült is beszereznünk két tök egyforma nadrágot. Úgyhogy most már egyennadrágunk is van :o) Ami nem mellékesen a saját férjeinknek is tetszett :o)

A héten elkezdtem újra tornázni járni. Májusban voltam utoljára az edzőteremben, ami miatt rendesen izomlázam volt a hátsó fertájamban. De muszáj lesz járnom, mert az egésznapos üléstől beszakad a hátam mire vége a munkaidőnek. Ráadásul most hogy Dorka szinte már teljesen önálló, nyugodtan mehetek meló után, nem gond hogy 7 körül érek haza. Ez egyébként egy olyan edzőterem, ahova csak csajok járnak. Van minden korosztály a nyugdíjastól a tiniig, s szerencsére a cicababák elkerülik ezt a helyet. Nem kell a legutolsó divat szerinti ruciban megjelenni. S még az árak is nagyon barátságosak. Sok-sok szolgálatatás kellemes környezetben.
Szóval holnap irány meló után ismét a futópad.

Ma viszont még ebéd után volt egy körünk Pestre. Anya tévéje ugyanis bemondta az unalmast, s hiába lakunk megyeszékhelyen nincs normális bolt ahol beszerezhettük volna az új készüléket. Úgyhogy miután megettük a finom húsleves-rántott hús-anyuféle fánk vasárnapi ebédet, szakadó esőben elindultunk beszerzőkörútra. Pechünkre az Elektro World-öt épp átalakítják, a kínálatuk kb. a nullával volt egyenlő, kénytelenek voltunk átmenni a Media Markt-ba. Végül szerencsével jártunk, s egy valag pénztől megválva már jöttünk is haza.

Egyébként nevetséges a városunk. Több mint százezer ember él itt, s nincs egy normális bútorbolt, elektronikai áruház. Bútort is általában a Kika-ban találunk. Legutóbb meg is kérdezte a pénztárosnő, hogy Kecskeméten nincs bútorból(???), mert hogy annyian ott vásárolnak.... Szóval ilyen szempontból eléggé elmaradott ez a hely, de ez van. Még jó, hogy autópályán 40 perc a soroksári.

Huh, de zavaros lett most ez a blog, de nincs kedvem visszaolvasni és javítani, rágjátok át magatokat rajta így! :o)