Már csak a szívünkben....

Ez most egy nagyon rövid és szomorú bejegyzés lesz....

Pénteken elhunyt a nagymamám. :((( Hosszú életet élt, májusban lett volna 101 éves. Hiányzik, de a szívemben mindig ott lesz.

Bemelegítés

Tényleg itt a tavasz, hisz elkezdődött a túraszezon. Szombaton egy könnyű kis 14 km-es túrán vettünk részt a Budai hegyekben. No nem kettesben, hanem a szokásos nyomdász bandával együtt. Bár a munkahelyét az ember a legtöbb esetben nem szokta dicsérni - de mivel nem az enyémről van szó, megtehetem -, de azt meg kell hagyni, hogy egy pozitívum van a nyomdában (jó Csaba lehet tudna többet is mondani). Jó néhány év óta működik egy "túrakör", amibe az utóbbi néhány évben mi is aktívan részt veszünk. Sok helyre eljutottunk már így potom pénzekért kikapcsolódni, s hullára fárasztani magunkat. :o) Nos a tegnapi úti cél Biatorbágy és Páty volt. Indulás reggel 7-kor (kivételesen időben beértünk a találkozási ponthoz). Gyülekezés közben találkoztunk Csaba egyik volt osztálytársnőjével, aki rettentő mód megörült nekünk, mondván végre egy, illetve két ismerős arc. Aztán tisztáztuk, hogy mi a Budai hegyekbe megyünk, ő meg a Szekszárdi dombságok felé venné az irányt, úgyhogy nem biztos, hogy a mi buszunkra kell felszállnia, hanem a mellettünk lévő járatra. Egyébként ha erre nem világítunk rá, simán jött volna velünk. Azt ugyan kicsit furcsállotta, hogy az ő túra társai sehol sincsenek, de tulajdonképpen annyira nem is zavarta... :o)
Naszóval lényeg a lényeg, hogy 9-kor már Biatorbágyon voltunk. Megcsodáltuk a hidat, amit anno M.Sz. (gy.k: Matuska Szilveszter) kissé megrongált, s irány az erdő.











Csodálatos időnk volt, még ha nem is nagyon melegen, de száz ágra sütött a nap, a szél se fújt, s az alkoholos flaskák is gyorsan előkerültek (érdekes módon ezeket soha senki nem hagyja otthon... ). Tényleg szép helyeken jártunk pl. a hármas-sziklánál, ahonnan még úgy is szép volt a kilátás, hogy még az alvó tájat láthattuk.

























Néha ugyan dagonyásztunk a sárban, sőt a térdem sem bírta a lefelé utat, de összességében tényleg szuper napunk volt. Visszafelé még egy tavacskába is belefutottunk. Messziről nézve nem értettük, hogy a picit fújdogáló szélben miért nem fodrozódik, aztán közelebb menve láttuk, hogy félig még be van fagyva. A fénykép nem igazán adja vissza a látványt, de ez alapján képzeljétek el. :o)










A túra végén aztán még meglátogattuk a pátyi pincesort. Ebben mi Csabával nem vettünk ugyan részt, de egyesek igen jó kedvvel szálltak fel a buszra. Egyrészt azért nem mentünk, mert már menni nem bírtam, annyira fájt a lábam, másrészt meg pincesor ide vagy oda, egyetlen szőlőtőkét sem láttunk. Most vagy a pincében tárolják a helyiek, vagy tablettás bort árulnak....

Más téma (de ígérjétek meg hogy csak kicsit nevettek!):

Szóval történt, hogy a korom előrehaladtával a szemem távolbanemlátóból most már közelrenemlátóba megy át. Ennek "örömére" kb. fél éve új lencsét csináltattam. Próbáltam szoktatni hozzá a szemem, de valahogy nem volt az igazi. Fél óra utána már szedtem ki a szememből, mert szúrt, viszketett, plusz nem is igazán úgy láttam vele ahogy kellett volna. Már gondolkoztam egy újabb szemműtéten (16 éve volt ilyen nekem utoljára), amikor tegnap reggel arra gondoltam, mi lenne ha megnézném az orvosi papírt. S ekkor világosodtam meg..... Eddig a jobb szemembe raktam a bal lencsét, s fordítva. S csodák csodájára a szemem nem vörösödött be, s láttam egész nap normálisan. Úgyhogy szemműtét elnapolva, spórolt pénz elköltése máshova átütemezve....

S ha még nem csináltam volna még egészen hülyét magamból íme egy másik gyöngyszem is...
Mivel mindhármunknak egész más zenei ízlése van, általában itthon mindenki fülhallgatóval hallgatja a kedvenceit. Valamelyik este ülök a laptop előtt, fejemen a fejhallgató, s hallgatok egy új számot. A minőséget nem találtam valami tökéletesnek, gondoltam hangosabbra veszem, hátha majd úgy jobb lesz. Nos Dorka ezt egy idő után marhára megunta, átjött a szobájából, fogta a fejhallgató végét, s bedugta a laptopba..... (Anyaaaaaaa, így tuti jobb lesz felkiáltással).

Most vagy tavasz van, vagy a korom előrehaladtával egyre jobban meghülyülök. Remélem az első verzió áll fent, mert ha a második, akkor nem irigyelem a családom....

Kényeztető

Kicsit régen írtam már. Nem nagyon volt miről... De lassan itt a tavasz, s felébredek a téli álomból. Ennek örömére tesómmal, meg Dorkával kipróbáltuk városunk egészen új létesítményét, az uszodát. Kicsit húzós a belépő, de úgy döntöttünk., most nem érdekel bennünket. Nos a fürdőben nem csalódtunk. Bár azért egy-két dolgot másképp csináltam volna. Először is, mint ahogy általában minden élményfürdőben itt is kapsz egy műanyag órát... Itt csak egy színű van, s attól függetlenül, hogy melyik részét akarod az usziban használni, olyan színű papír karszalagot kapsz. Nekem már itt problémáim voltak, ugyanis nagyon ügyesen - gyakorlatlan fesztiválozó révén - fordítva raktam a kezemre, s kb. 5 perc után le is esett.. (Nyilván megoldottam a helyzete, bikini felsőre kötöttem a papírt.) Valószínüleg nagy biznisz lehetett valakinek a papír karszalag....Bejutottunk az öltözőkig, ahol próbáltunk üres szekrényt keresni. Miután már jópárat ki-be próbáltunk nyitni, zárni, Dorka rájött, hogy a sorok végén lévő képernyőhöz hozzáérintett óra megmutatja, hogy melyik a mi szekrényünk... Tiszta űrkorszak. :) Gyors átöltözés, s irány a felfedező körút. Még egy hiányosság, hogy a medencék előtt nincs lábmosó. Tehát aki papucs nélkül megy ide oda, az gyakorlatilag mindent behord a medencébe. Gondolok itt egy "kellemes" lábgombára vagy a többiek papucsának a talpán lévő koszra... Egy ilyen kis mosó izé van, az is öltözők bejáratánál. De a lényeg, hogy nagyon klasszul megcsinálták. Dizájnos, kellemes színek, szép világos belső, sok-sok medence. Pl. hullám, gyors sodrású, kinti- benti termál, szauna, gőz, sókamra, óriáscsúszdák. Utóbbit gyorsan ki is próbáltuk. S én aki nem bírja az ilyesmit, alig akartam a csúszást abbahagyni. :) Dorka kint ült az esti sötétben a temálban, s áztatta magát, mi meg tesóval, mint az óvodások, egymás után csúszkáltunk... :) Kellemesen elfáradtunk, s 1/2 9 körül hazaindultunk. Útközben Dorka addig nyaggatta tesómat, hogy elmentek még Brains koncertre. Én ide már nem tartottam velük. Egyrészt nem az én világom, fáradt is voltam, s hagytam had' élvezzék egymás társaságát. Valamikor 1/2 2- re ért haza kicsiny lányom. Azt hiszem elkezdődött a kamaszkor... :)))))
Szóval ilyen klassz kis szombatunk volt. Csaba most kimaradt a jóból, mert bulizni volt, de mivel a fenti eseményt többször ismételjük, majd ő is részese lesz.

Sok más nem is történt, de mostmár a jó idő közeledtével, egyre több program lesz itt is meg városon kívül is. Indul a szokásos túra szezon, barátném is jobban rá fog vélhetően érni, s leszenk csajos hétvégék is. De majd ezekről akkor beszámolok.

Addig is jó tavaszvárást mindenkinek.